Az allergiás kórképek, mint a környezet kiváltotta kórfolyamatok az elmúlt évtizedekben fokozatos számbeli növekedést mutatnak. Jelenleg, az Európai Unió országait tekintve, a leggyakoribb krónikus betegségcsoportot alkotják. Az életminőséget jelentősen befolyásoló kórképek provokáló faktorai elsősorban a civilizáció fejlődéséhez köthetők, összefüggésbe hozhatók a környezet számos- immunválaszt befolyásoló, a globalizációval terjedő- szennyező ,irritáló és allergizáló anyagával.
Az orvosi munka során naponta szembesülünk a mindennapi életbe átkerült vegyi anyagok szenzibilizáló-, immunmoduláló hatásaival. Az évről évre bővülő kontakt allergének szenzibilizációi az expoziciók és a reexpoziciók variációját ,valamint a provokált változatos klinikai tünetek csaknem az összes szervet érinthetik. Az orvostudomány fejlődésével a medicinában felhasználásra kerülő új és újabb gyógyszerek halmozódó,egyre több változatban jelentkező adverz reakciói komoly diagnosztikai kihívást adnak minden gyakorló orvos számára.
A globális környezetszennyezés nem csak a human, hanem a növényi biológiai folyamatokra is hatással bír, befolyásolja többek között a pollenek morfológiáját, az emberi immunrendszerre való hatását. A globális felmelegedés kibővíti az allergizáló pollenű növények életterét, virágzási idejét, a pollen szóródást is. Ezen folyamatok logikus eredménye az allergiás rhinitis, conjunctivitis, asthma betegszám rohamos növekedése.
Az allergiás megbetegedések a gazdaságilag fejlett országok lakosságának közel egyharmadát érintik. Hazai vonatkozásban hasonló aránybeli megjelenés tapasztalható az asthmas esetek, a rhinitisek valamint a kontakt ekzemaban, urticariaban szenvedő betegek folyamatos növekedésével. A gyógyszer és élelmiszer kiváltotta intolerancia és allergia eseteinek látványos halmozódása szintén jellemző a hazai beteganyagra is.
A hajlamosító etiológiai faktorok a betegpopulációban is megtalálhatók. Az utóbbi években a humán immunválasz kutatás eredményei alapján előtérbe került az allergiás reakciókat befolyásoló genetikaikai diszpozíciók vizsgálata. Ezen vizsgálati eredmények szerint pl. az atópiás dermatitis, valamint allergiás asthma bronchiale kialakulásában a genetikai hajlam jelentős szereppel bír. Ez a háttér természetesen más allergiás kórképeknél is valószínűsíthető. Egyes kórképek immunológiai hátterére csak az utolsó évtizedben derült fény: felnőttkori orális allergia szindróma (pollen asszociált élelmiszer allergia) és az atópiás dermatitis.
A kórképek kivizsgálását segítő diagnosztikai lehetőségek tárháza az utóbbi években jelentősen bővült. Felhasználásukkal feltárhatók, diagnosztizálhatók az allergiás kórképek teljes skáláját provokáló allergének. Új adatokat kaphatunk a differenciáldiagnosztika területén, lehetővé téve a provokáló anyag elkerülésével kialakított prevenciót, ill. a diagnosztika pontosításáig szükséges, hatékony – ma már a biológiai kezeléseket is felhasználó-tüneti terápiát.
A többnyire környezeti ártalom eredményeként jelentkező allergia mára multidiszciplináris betegséggé vált. A legtöbb allergén számos szervet érintő tünetcsoportot provokál, alkalmanként egy-egy tünetegyüttes dominanciájával. A mindennapi orvosi ellátásban, az allergiás tünetek, tünet kombinációk nem csak a bőrgyógyászati betegellátást érintik, növekvő számuk a medicina minden területén regisztrálható.
A továbbképzésre ajánlott kurzus előadói az orvostudomány több szakágának nemzetközileg is elismert szakemberei, akik a bőrgyógyászat, gyermekgyógyászat, pulmonológia, szemészet, belgyógyászat, fül-orr-gégészet klinikai-immunológiai kutatási, és elsősorban gyakorlati tapasztalatait összegezve biztosítják a kurzus magas szintű szakmai anyagát.
Prof. Dr. habil Sárdy Miklós | Prof. Dr. Temesvári Erzsébet egyetemi tanár | Dr. Pónyai Györgyi PhD egyetemi adjunktus |