A gyermekek és az ifjúság testi és lelki betegségei, önpusztító magatartása (drog, alkohol, dohányzás, internetfüg-gőség, kockázatkereső magatartásfor-mák), agresszív viselkedése, tudásának és képességeinek hanyatlása, a gyermekek családon belüli és iskolai érzelmi és fizikai bántalmazása, kiszolgáltatottsága, védtelensége (pl. abúzív média tartalmakkal és szélsőséges eszmékkel szemben), valamint a gyermekek szegénysége egyre komolyabb kihívást jelent a szakemberek és az egész társadalom számára.

A gyermekpszichiátriai betegségek és kórállapotok az utóbbi években a gyermekgyógyászat érdeklődésének előterébe kerültek. A gyermekorvosok egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy rendelésükön olyan pszichés, pszichoszociális problémákkal jelennek meg a gyermek- és serdülőkorú páciensek és családjaik, melyek felismeréséhez, megoldásához, gondozásához nem rendelkeznek megfelelő ismerettel, terápiás eszköztárral. A krónikus szomatikus betegséggel gondozott gyermekek kezelőorvosai is gyakran tehetetlennek érzik magukat a fellépő pszichés problémák, a non-compliance, a család együttműködésének hiánya esetén.

Felismerve gyermekgyógyász kollégáim, barátaim igényét arra, hogy minél több, gyakorlatban is alkalmazható ismeretet szerezzenek a gyermekek mentális betegségeivel, gyermekpszichiátriai kórképekkel, pszichoszomatikus kórállapotokkal és fejlődéspszichológiai kérdésekkel kapcsolatban, 2005-ben szerveztem meg az első „Gyakorlati Gyermekpszichiátria Gyermekorvosoknak és Gyermekekkel Foglalkozó Szakembereknek”  című akkreditált képzést.
Az idén tehát ünnepelünk! A „GyGyGy” továbbképző tanfolyam 10 éves! Már a  kezdetekkor fantasztikus fogadtatásra talált, az első alkalommal is kétszázan vettek részt, érezhető volt a lelkesedés, a nyitottság, a tudásvágy  a kollégák részéről, amit ezúton is szeretnék megköszönni.

A gyermekorvosok szerepe rendkívül jelentős a pszichiátriai betegségben szenvedő gyermekek mielőbbi kiszűrésében és abban, hogy a betegek késlekedés nélkül szakellátásba jussanak. A prevencióban kiemelten fontos  a mentális egészséget veszélyeztető kockázati tényezőkkel kapcsolatos tanácsadói tevékenységük,  valamint a fokozottan veszélyeztetett gyermekek figyelemmel kísérése, szűrése. A házi gyermekorvosok igen fontos résztvevői lehetnek a pszichoszociális rehabilitációnak is a családdal való szoros együttműködésük, a hosszú távú jó kapcsolatuk és a páciensre vonatkozó sokrétű ismereteik következtében.

A továbbképző tanfolyamunk célja éppen ezért a gyermekorvos kollégák pszichiátriai, pszichoszomatikus, pszichoszociális kórállapotokkal kapcsolatos ismereteinek növelése, illetve a szakmák közti párbeszéd és együttgondolkodás elősegítése.

Az elmúlt évtizedben minden továbbképzésen újabb témákra kértem fel az előadókat, s az ismeretátadás különféle módjainak (plenáris előadások, műhelyek, esetmegbeszélő csoportok, kerekasztal beszélgetések) alkalmazásával, a leghatékonyabb formában igyekeztük szervezni a szekciókat.

Idén sem lesz ez másképpen. Több olyan témát érintünk, melyet a kollégák kértek az elmúlt kongresszus záróértékelésén. Így beszélünk a gyermekkori szorongásról, a viselkedés zavarairól, a pszichoszomatikáról, a szomatikus tünetképzésről, a pszichoszexuális fejlődésről, a droghasználatról. Kiváló előadások lesznek a szociális viselkedés, a gyermekbántalmazás, a sürgősségi gyermekpszichiátria ellátás témakörökben, beszélünk a zavartság differenciáldiagnosztikájáról és a gyermekkori traumák felnőttkorra átívelő hatásairól. Minden kongresszuson előveszünk egy-egy olyan témát, mely a kutatások középpontjában van, így idén az epigenetikáról, a mentális rugalmasság és sérülékenység kérdéséről hallunk átfogó előadásokat. Előkerülnek az örökzöld témák, új megvilágításban beszélünk az pszichiátriai betegségek diagnosztikájáról, az evészavarokról és az  iskolai teljesítményzavarokról.

A pszichiátria betegségekkel kapcsolatos ismereteink növelésén túl érdemes azonban kicsit mindannyiunknak magunkra is figyelnünk. Mi gyógyítók, segítők is egyre fáradtabban, egyre kimerültebben gyakoroljuk megnehezített hivatásunkat. Ilyen körülmények között a stressz következményeinek, a betegségek és a kiégés szindróma kialakulásának is jelentősen megnő a veszélye. Ezért minden kongresszusra igyekszem olyan előadást is tervezni, mely nekünk, gyógyítóknak ad ismereteket önmagunkról, útmutatást, segítséget nyújt vagy akár  a rekreációt segíti.

2015 szeptemberében, a jubileumi kongresszus alkalmából dísz-vendégnek, kiemelt előadónak Böjte Csaba ferences rendi szerzetest hívtam, aki a legelső továbbképzés díszvendége is volt. Arra kértem, hogy beszéljen áldozatos gyermekmentő munkájáról, hivatásáról, hitvallásáról. A kongresszus bevételének egy részét a Dévai Szent Ferenc Alapítvány javára ajánljuk fel. 
Őszintén remélem, hogy a tanfolyam előadásait és gyakorlatközpontú megközelítését valamennyi résztvevő hasznosnak ítéli majd, és a megszerzett ismereteket hasznosítani tudja a beteg gyermekek és családjaik gyógyításában, valamint saját egészségének megőrzésében.

Dr. Pászthy Bea PhD
egyetemi docens
gyermekorvos, gyermekpszichiáter,
klinikai farmakológus, pszichoterapeuta
Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinika