Ez Debrecen!

Debrecen napjainkban Kelet-Magyarország minden szempontból látványosan fejlődő központja. Nemzetközi repülőteréről Európa több nagyvárosába indulnak menetrend szerinti légi járatok, s alig kétórányi autóútra fekszik a fővárostól, Budapesttől. 

Magyarország második legnagyobb városa látnivalókban és programokban gazdag település: egyszerre képes megidézni az 1900-as évek elejének pezsgő hangulatát, és a 21. századi, dinamikus nagyvárosi miliőt.

Olyan város, ahova feltétlenül érdemes ellátogatni.

A történelmi belvárost néhány óra alatt megismerhetjük, bejárhatjuk, ám elképesztő mennyiségű kultúrtörténeti nevezetesség és látnivaló jut szinte minden egyes négyzetméterére. Ezek közül kihagyhatatlan program a város főterén álló impozáns Református Nagytemplom, a 1538 óta folyamatosan működő Református Kollégium, a kiemelkedő kulturális és képzőművészeti értékekkel büszkélkedő Déri Múzeum és a MODEM, a több mint 150 éves Csokonai Nemzeti Színház vagy a barokk Szent Anna Székesegyház.

A debreceni sétát – vagy ahogy itt emlegetjük: a korzózást – a város szökőkutas, virágos terei és parkjai teszik még emlékezetesebbé. A különböző stílusú épületek, a régi történeteket rejtő utcák és persze a messze földön híres debreceni vásároknak egykor helyet adó Piac utca kellemes atmoszférát teremtenek.

Népszerű úti cél a Nagyerdő: a szabadtéri színpad, a stadion, a fürdő és a Békás-tó környéke. A szórakoztató centrummá alakított víztoronyban a bátrak falmászásra is vállalkozhatnak, a lenyűgöző esti fényjáték mellett pedig a közeli Ködszínház látványossága ígér feledhetetlen élményt. S itt az állatkert is, ahol a Kárpát-medence őshonos fajtái mellett az összes földrészről láthatók állatok. 

Mi kell ahhoz, hogy jól érezze magát az ember egy mai európai nagyvárosban? A látnivalókon, modern bevásárlóközpontokon, izgalmas kulturális és sporteseményeken kívül természetesen a felhőtlen szórakozás élménye.  Nos, ennek Debrecen sincs híján! Egymás után nyílnak a hangulatos kávézók és bisztrók, hódít a streetfood, teraszok és különlegességet ígérő helyek sora várja a látogatókat. 

Aki Debrecenbe utazik, ebben a városban igazán jól érezheti magát. Megismerkedhet a helyi nevezetességekkel és ízekkel, kikapcsolódhat és feltöltődhet, élmények sorával gazdagodhat. Elmehet a termálfürdőbe, nézegethet templomokat, bolyonghat az ódon hangulatú utcákon, és ha arra van igénye, akkor vásárolhat, szórakozhat, lazíthat vagy akár sportolhat is.

Itt szinte mindig történik valami, mindig vannak koncertek, kiállítások, sportesemények és egyéb rendezvények, melyekre érdemes ellátogatni. Debrecen a fiataloknak, a baráti társaságoknak és családoknak, de az idősebb generációknak is kellemes napokat ígér.

www.debrecen.hu


Top látnivalók!

Debrecenben lépten-nyomon érdekességeket fedezhet fel.
Az alábbiakban Debrecen főbb nevezetességeivel ismerkedhet meg, melyeket mindenképpen látnia kell, amikor Debrecenben jár. Az ország iskolájaként emlegetett Református Kollégium a városközpontban és a Debreceni Egyetem főépülete a Nagyerdőn ugyanúgy kihagyhatatlan látnivaló, mint a Nagyerdei park legújabb látványosságai, a Ködszínház és a Nagyerdei Víztorony.


Agóra Tudományos Élményközpont

Az Agóra Tudományos Élményközpont mindennapi életünk csodáit magyarázza meg, mindenki számára közérthetően és élményszerűen.
További információ


Református Kollégium

Az 1538 óta folyamatosan működő oktatási intézmény a magyar kultúra bölcsője, 2013 óta nemzeti emlékhely.
További információ


Déri Múzeum

A Déri Múzeum Magyarország egyik legjelentősebb múzeuma. Az intézmény gazdag helytörténeti anyaga mellett Déri Frigyes egyetemes művelődéstörténeti gyűjteményével vált meghatározó jelentőségűvé.
További információ


Nagyerdei Víztorony

A Nagyerdei park legújabb látványossága a Nagyerdei Víztorony tavasztól őszig megunhatatlan szórakozási lehetőségekkel várja az érdeklődőket.
További információ


A Debreceni Egyetem főépülete

A Debreceni Egyetem – mely az ország legrégebbi, folyamatosan működő felsőoktatási intézményei közé tartozik – egyike Magyarország kiemelt kutatóegyetemeinek, amely közel 30 ezer hallgatóval és 1500 oktatóval, 15 karával, 25 doktori iskolájával a legszélesebb hazai képzési kínálatot nyújtja.
További információ


A Piac utca és a Kossuth tér

Debrecen főutcája, ahol a XVI. századtól 300 éven át tartották a híres debreceni vásárokat.
További információ

Nagyerdei Stadion

Debrecen hétszeres magyar bajnok futballcsapata – a Loki – 2014-ben új otthont kapott. A különleges és modern építészeti megoldásokkal épült Nagyerdei Stadion Magyarország egyik legkorszerűbb arénája.
További információ


Református Nagytemplom

Debrecen jelképe, az ország legnagyobb református temploma.
További információ


Szent Anna Székesegyház

Debrecen első katolikus temploma a 168 évig tartó vallási hegemónia után – ma a Debrecen-nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye székesegyháza.
További információ


Aquaticum Spa

A Nagyerdő csodálatos természeti környezetében található Aquaticum Spa fürdőkomplexum gyógyászati részleggel, széles körű szakorvosi szolgáltatásokkal, negyvenféle, gyógyvízre alapozott kezeléssel várja a regenerálódni, gyógyulni és kikapcsolódni vágyókat. A nyugodt pihenést és a felhőtlen kikapcsolódást a szálloda- és fürdőkomplexumban egész évben nyitva tartó termálfürdő, fedett mediterrán élményfürdő, csúszdapark, a szállodából közvetlen átjárással elérhető wellness-centrum és szaunavilág, valamint a fürdőt körülvevő rekreációs övezet garantálja.
További információ


Zsinagógák

A Debreceni Zsidó Hitközség jelenleg Magyarország legnagyobb vidéki zsidó közössége.
További információ


Parkok, terek

A debreceni városnézés attól több és jobb, hogy a látnivalók sorát zöld, tágas és hangulatos terek teszik változatosabbá.
Számos városrésznek sajátos, stílusához illó parkot és vízjátékot álmodtak meg a tervezők, hogy még élménytelibbé és kényelmesebbé tegyék a látogatók sétáját, vagy ahogyan a debreceniek hívják, a korzózást.


Nagyerdei park

Minden jelentõs várost fémjelez egy híres park – Debrecent az ország elsõ természetvédelmi területének nyilvánított Nagyerdõben található park.
További információ


A Piac utca és a Kossuth tér

Debrecen főutcája, ahol a XVI. századtól 300 éven át tartották a híres debreceni vásárokat. 
További információ


Egyetem téri park

A több mint száz éves egyetem főépülete előtt található tágas, francia stílusú park, térlépcsőkkel, díszmedencével és sétányokkal osztott tér Debrecen egyik legimpozánsabb tere.
További információ

Emlékkert

A Református Nagytemplom és a Kollégium között húzódó Emlékkertben található Bocskai István erdélyi fejedelem szobra, melyet 1906-ban, a hajdúk letelepítésének 300. évfordulóján emeltek.
További információ


Hal köz

Az egykori hal- és tejpiac helyén található Debrecen egyik leghangulatosabb belvárosi tere.
További információ


Medgyessy sétány

A Nagyerdő múzsák lakta vidék a poétáknak, s temérdek izgalmas kutatási témával szolgál a tudósok számára is.
További információ


Múzeumok, galériák

Debrecen értékei önmagukban is különlegesek és emblematikusak. A cívis város utcái, a különböző stílusokban megálmodott épületek hangulata kellemes atmoszférát teremt.

Debrecen történelmét, jövőjét az utcákon, tereken sétálva is megismerheti a látogató, de teljes képet a Tímárház, a Déri Múzeum, a Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ, a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum és a Debreceni Irodalom Háza kiállításain kaphat csak. A történelmi belváros a Nagyállomás, azaz a vasútállomás, és a város főterén álló impozáns Református Nagytemplom között húzódik, magába foglalva a múzeumi negyedet is.


Református Kollégium

Az 1538 óta folyamatosan működő oktatási intézmény a magyar kultúra bölcsője, 2013 óta nemzeti emlékhely.
További információ


Déri Múzeum

A Déri Múzeum Magyarország egyik legjelentősebb múzeuma. Az intézmény gazdag helytörténeti anyaga mellett Déri Frigyes egyetemes művelődéstörténeti gyűjteményével vált meghatározó jelentőségűvé.
További információ


Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ

A Modem Közép-Európa egyik legizgalmasabb kortárs művészeti kiállítóhelye, mely 2006-tól várja színvonalas képzőművészeti kiállításokkal és társművészeti programokkal az érdeklődőket. 
További információ


Szabó Magda Emlékház

Szabó Magda Kossuth-díjas írónő születésének 100. évfordulója alkalmából 2017. október 5-én nyílt meg a Szabó Magda Emlékház az írónő egykori iskolájában, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában.
További információ


A Debreceni Irodalom Háza és a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum

A Déri Múzeum irodalmi gyűjteményéből rendezett Álmodó magyarok – Történetek Debrecen irodalmából című állandó kiállítás maradandó élményt nyújtva mutatja be a debreceni kötődésű híres írók, költők életét. Eredeti kéziratok, könyvek és irodalmi relikviák ragadják magukkal az érdeklődőket.
További információ

Delizsánsz kiállítóterem

Debrecenben 1980-ban nyílt meg az első kiállítóhely, amellyel teljesült dr. Soó Rezső kétszeres Kossuth-díjas botanikus akadémikus végakarata: az, hogy a városra hagyományozott és a Bélyegmúzeum gondjaira bízott 225 000 darabos filatéliai gyűjteményéből évről évre újabb motívumgyűjteményeket állítsanak ki az érdeklődő debreceniek számára.
További információ


Holló László Emlékmúzeum

A valamikori Hrabéczy-villában helyet kapott Holló László Emlékmúzeum anyagának nagyobbik részét az 1887-től 1976-ig élt festőművész alkotásai teszik ki. A különleges stílusukról könnyen felismerhető, a sötét és világos tónusokat mesterien kombináló képek és az épület belső falaira festett seccók több helyiséget töltenek meg, s külön szoba jutott a művész rekonstruált, eredeti használati tárgyakkal berendezett műtermének bemutatására is.
További információ


Tímárház – Kézművesek Háza

A gazdag ipartörténeti múlttal rendelkező Debrecen egyetlen, eredeti helyszínen megőrzött emléke, ahol az állandó tímártörténeti kiállítás mellett időszaki kiállítások, látványműhelyek és kézműves foglalkozások várják az érdeklődőket.
További információ


További látnivalók

A Debrecen főutcájából, a Piac utcából jobbra és balra nyíló utcák és terek helytörténeti titkokat, érdekességeket rejtenek.

Nem véletlen, hogy legtöbbje egy-egy történelmi személy, Debrecenhez kötődő ismert ember vagy mesterség nevét viseli. A Csokonai Nemzeti Színháztól a Szent Anna Székesegyház felé haladva, a Batthyány utcán a múlhatatlan szerelmet szimbolizáló lakatok kulcsait lehet megtekinteni vagy épp bővíteni a Kulcsos Kapunál. A Megyeháza közelében lévő domborművet nézegetve Lúdas Matyi történetét is felelevenítheti a látogató. 
A debreceni látnivalók sora nem ér véget a belvárosban, hanem tovább folytatódik a Nagyerdőn, mely könnyen és gyorsan megközelíthető a belvárosból az 1-es villamossal, vagy gyalog egy kellemes, félórás sétával.


Csokonai Nemzeti Színház

Az ország egyik legszínvonalasabb vidéki színházi társulatának otthont adó kőszínház 1865-ben nyitotta meg kapuit.
További információ


Aranybika szálloda

Debrecen legrégebbi szállodája, mely nem az alföldi bika után kapta nevét.
További információ


Görögkatolikus templom

Magyarország első görögkatolikus metropóliájájának székhelye.
További információ


Egyetemi botanikus kert

A Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály által 1807-ben megálmodott, a Református Kollégium botanikai oktatását szolgáló Füvészkert megszűnése után, 1928-ban alapították az egyetemi botanikus kertet.
További információ


Megyeháza

Debrecen legszebb szecessziós épülete, melynek helyén sokáig a város első vendégfogadója, a Fehérló Szálló állt.
További információ

Püspöki palota

A Kossuth tér sarkán, a Hatvan utca 1. szám alatt áll az 1913-ban szecessziós stílusban épült Püspöki palota.1
További információ


Református Kistemplom

A debrecenekiek toronysisak nélkül maradt „Csonkatemploma”. A Református Nagytemplomtól nem messze, a Piac és Széchenyi utcák sarkán álló Református Kistemplom helyén az 1600-as évek végétől faszerkezetű imaház állt, ami 1719-ben leégett.
További információ


Régi Városháza

Debrecen egyik legjellegzetesebb építészeti emléke a klasszicista stílusban épült Régi Városháza.
További információ


Verestemplom

Közép-Európa egyik legkülönlegesebb református temploma.
További információ


Református emlékhelyek

Luther Márton 1517. október 31-én tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, mely reformok sorozatát eredményezte világszerte. A vallási reformmozgalom hamar gyökeret vert Debrecenben, a város pedig a magyar reformáció központjává vált. 

A reformáció 500 és a Tiszántúli Református Egyházkerület fennállásának 450. évfordulója alkalmából a Tiszántúli Református Egyházkerület és Debrecen városa több kiemelt nemzetközi és országos programnak is otthont ad 2017-ben. Az emlékév alkalmából egy tematikus útvonal is kiépült, mely Debrecen reformációs emlékhelyein kalauzolja végig az érdeklődőket.


Református Nagytemplom (Kossuth tér)

Debrecen és a magyar reformátusság szimbolikus épülete. Klasszicista formáját 1805–1821 között nyerte el. Elődje, a gótikus Szent András-templom a református egyház alkotmányos rendjét megteremtő 1567-es debreceni zsinat színhelye volt. 2014 óta a Református Kollégiummal együtt nemzeti emlékhely: 1849. április 14-én itt hirdették ki a Habsburg-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot.


Líciumfa (Füvészkert utca – Múzeum utca találkozása)

A fává nőtt botanikai ritkaság egy reformáció korabeli hitvita legendás emlékét őrzi. Egyetlen vesszőből növekedett, amelyet a vita hevében a katolikus fél ezzel a felkiáltással szúrt a földbe: „Akkor lesz a ti hitetekből valami, amikor ez a dudva fává nő!”


Városháza (Piac utca 20.)

Ezen a helyen 1531 óta áll a város birtokában lévő, Debrecen közigazgatását ellátó épület. A főbíróból, esküdtekből és szenátorokból álló városi tanács Debrecen legfőbb igazgatási és jogszolgáltatási fóruma volt. A reformáció debreceni megjelenése után három évszázadon át innen felügyelte a főbíró vezette városi tanács a „Keresztyén Respublika” vallási és erkölcsi életét.


Egykori Parokiális Ház (Hatvan utca 1.)

Ezen a helyen állott az a lelkészlak, amelyben a 16. század derekán Melius Juhász Péter reformátor-püspök lakott, s ahol a ma is működő debreceni nyomda Huszár Gál vezetésével 1561-ben megkezdte működését. Helyén épült 1912-ben a ma is egyházi bérházként működő Püspöki Palota.


Alföldi Nyomda (Böszörményi út 6.)

A máig megszakítás nélkül működő nyomda ősét, amelyet évszázadokon át a város és a református egyház közösen működtetett, Huszár Gál prédikátor telepítette Debrecenbe 1561-ben. A 16–17. században itt jelent meg a legtöbb magyar nyelvű kiadvány, s ezeknek többsége a református szellemiség erősítését szolgálta.


Egykori Konzisztoriális Ház (Kálvin tér 17.)

1739-től másfél évszázadon át ezen a helyen működött a református egyház ügyeit intéző egyháztanács (konzisztórium, presbitérium) épülete. Helyére épült 1889-ben a Tiszántúli Református Egyházkerület Püspöki Hivatala.


Egykori Verestorony (Kossuth tér)

1640–42-ben téglából építették a Nagytemplomtól elkülönülő tornyot az I. Rákóczi György erdélyi fejdelem által Debrecen városának adományozott 50 mázsás harang számára. Az 1802-es tűzvészben megsemmisült, majd újraöntött Rákóczi-harang ma a Nagytemplom nyugati tornyában található.


Gályarabok emlékoszlopa (Kálvin tér)

Az 1895-ben felállított oszlop a 17. században hitükért gályarabságra ítélt protestáns lelkészek emlékét hirdeti, akiket Michael de Ruyter holland tengernagy szabadított meg. II. János Pál pápa a megbékélés szellemében 1991-ben megkoszorúzta az emlékművet.


Bocskai István szobra (Kálvin tér)

A protestánsok vallásgyakorlatát is biztosító bécsi béke 300. évfordulóján, 1906-ban felállított szobor annak az erdélyi fejedelemnek állít emléket, aki a vallásszabadság rendíthetetlen védelmezője, a református Kollégium patrónusa és a református hitre tért hajdúk Debrecen környéki letelepítője volt.


Református Kollégium (Kálvin tér 16.)

Az 1538 óta megszakítás nélkül működő intézmény az egyház, művelődés és közélet szoros összetartozásának hazai jelképe, az évszázadok során számos kiváló magyar gondolkodó „alma mater”-e. Épületében ma a Református Hittudományi Egyetem, a Nagykönyvtár és két múzeum működik. Mai klasszicista arculatát a 19. században nyerte el.


Református Kollégium Oratóriuma (Kálvin tér 16.)

1849. január 9. és május 21. között ebben az imateremben ülésezett a magyar Országgyűlés alsóháza. Április 13-án itt fogadták el a Habsburg-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot.

Református Kistemplom (Révész tér 2.)

A debreceni reformátusság második istentiszteleti helye 1731-ben nyerte barokk arculatát. 1860. január 11-én itt ülésezett az egyházkerületi közgyűlés, amely visszautasította a protestáns önrendelkezést korlátozó császári pátenst.
Egykori Ispotály (a Raktár utca, Ispotály utca és a Salétrom utca által határolt terület)
Az épület a reformáció korában alapított szegény-, árva- és beteggondozó ház emlékét őrzi. 1944. június 2-án bombatalálat pusztította el a városrésznyi épületegyüttest az ispotályi református templommal együtt.


Kossuth utcai református templom (Méliusz tér)

Az 1886-ban téglából épült „Veres templom” nevezettességei a bibliai és református egyházi szimbólumokat megjelenítő falfestmények, amelyeket Haranghy Jenő készített 1936-ban.


Egykori Dobozi-temető

A Cegléd utcai városkapu közelében ezen a helyen terült el hajdan az a temető, amelyben Melius Juhász Péter reformátor-püspök és több más református lelkész és kollégiumi tanár sírja is volt.


Evangélikus templom (Miklós utca 3.)

Kezdetben Debrecen városában is a reformáció lutheri iránya jelent meg, a későbbiekben azonban a svájci reformáció hitelvei terjedtek el szélesebb körben. Önálló evangélikus egyházközség csak a XVIII-XIX. század fordulóján szerveződött, melynek temploma 1889-ben épült. Az épületet 2015-ben teljesen felújították.


Szabadságtelepi református templom (Komáromi Csipkés György tér)

Az 1935-ben felszentelt épület egyike a 20. század első felében a debreceni kertségekben épített templomoknak. Környezetében számos utcát az európai és hazai reformáció jeles személyiségeiről neveztek el.


Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma (Kossuth utca 37.)

Az 1838-ban alapított, később elemi iskolából, gimnáziumból és tanítóképzőből álló leánynevelő intézetet 1952-ben államosították. A neoromán stílusú épületben 2002 óta koedukált hatosztályos református gimnázium működik.


Egykori Református Főgimnázium (Péterfia utca 1–7.)

A neoromán stílusú iskolapalotában 1914–1972 között a Református Főgimnázium működött. 2014 óta a Református Kollégium Általános Iskolájának és Gimnáziumának otthona. Első emeleti folyosóját reformációtörténeti falfestmények díszítik.


Debreceni Egyetem (Egyetem tér 1.)

1912-ben alapult a Református Kollégium főiskolai karaiból, s keretében 1914–1950 között református teológiai fakultás is működött. A református szellemi kapcsolatokra a Díszudvar emléktáblái és az Aula üvegablakai emlékeztetnek.


Prédikátor-szobrok az Egyetem téren (Egyetem tér)

A debreceni tudományosság református szellemi gyökereire utal az Egyetem tér négy prédikátor szobra: Melius Juhász Péter a református egyház alkotmányos alapjait megteremtő 1567-es debreceni zsinat vezéralakja; Huszár Gál a ma is működő nyomda alapítója; Szenczi Molnár Albert a genfi zsoltárok magyarra fordítója; Komáromi Csipkés György bibliafordító.


Egyetemi templom (Egyetem tér 2.)

A Református Kollégium 400 éves évfordulójára épült 1938–39-ben Csikesz Sándor teológiai tanár kezdeményezésére. Az 1970-es években elveszítette egyházi funkcióját, ma viszont a református egyetemi gyülekezet céljait szolgálja.


Római katolikus emlékhelyek

Debrecen már a középkorban nagy és vallásos katolikus település volt, több templommal, melyek között a legnagyobb a gótikus Szent András templom volt. A templom az évszázadok során többször leégett, az ősi katolikus templom helyén és alapjain ma a Református Nagytemplom áll.

A 16. században a reformáció térhódításával a városban megszűnt a római katolikus egyházi élet, ám amikor 1693-ban I. Lipót Magyarország szabad királyi városai közé emelte Debrecent, két és fél évszázad kényszerű távollét után visszatért a „kálvinista Rómába” a római katolikus egyház. A város által adományozott templomtelken a piarista szerzetesek vállalták a missziót és hamarosan felépült templomuk is, a mai Szent Anna-székesegyház. 1991-ben II. János Pál pápa Debrecenben járt, és ekkor a barokk és copf-stílusú eredeti plébániatemplomot székesegyházi rangra emelte. A Debrecen-nyíregyházi Egyházmegye 1993-ban alakult meg Debrecen székhellyel, püspökét a székesegyházban iktatták be. Azóta a templom a püspöki székesegyház szerepét is betölti.


Szent Anna Székesegyház (Szent Anna utca 15.)

A Szent Anna Katolikus Székesegyházat, mint tornyok nélküli piarista templomot 1721 és 1746 között építették az olasz Carlone tervei szerint Csáky Imre püspök adományából, a környék Árpád-kori templomainak tégláit is felhasználva. Az 1811-es tűzvész megrongálta a templomot, ekkor tornyait és mai főhomlokzatát 1830 és 1834 között Povolny Ferenc tervei alapján alakították ki. A kapuk melletti fülkékben balról Szent István király, jobbról fia, Szent Imre herceg szobra áll. A főbejárat fölött a piarista rend címere, alatta kis fülkében Mária látható kezében a kis Jézussal, ez alatt az alapító gróf Csáky Imre reliefje és ez alatt egy latin nyelvű felirat olvasható, melynek jelentése: köszönetet mondanak az alapítónak a templom megépítésében nyújtott segítségéért.
Ha belépünk a templomba, szemünkbe tűnik a Ráhl Károly által készített főoltárkép, mely a templom védőszentjét, a Máriát tanító Szent Annát mutatja be. A főoltár előtt 4 hársfából készült szobrot tekinthetünk meg, melyek Szent Ambrust, Szent Gergelyt, Nagy Szent Leó pápát és Szent Ágostont ábrázolják. A legrégibb oltárkép Calasanzi Szent Józsefet, a piarista rend alapítóját ábrázolja.
A mellékoltárok faragványai és barokk szobrai a 18. századból származnak. A mennyezeten és az ablakok alatti falfelületen az Árpád-ház szentjeit ábrázoló freskó- és stukkódíszek láthatók. Az altemplomban a kegyesrend (a piaristák) tagjainak kriptái találhatók, köztük a templomépítő Csáky Imre nagyváradi püspöké, akinek egészalakos bronzszobrát 2015 júliusában avatták fel a templom bejárata előtt.
1991-ben II. János Pál pápa Debrecenben járt, és ekkor a templomot székesegyházi rangra emelte. A Debrecen-nyíregyházi Egyházmegye 1993-ban alakult meg Debrecen székhellyel, püspökét a székesegyházban iktatták be. Azóta a templom a püspöki székesegyház szerepét is betölti.


Szent József Gimnázium (Szent Anna utca 17.)

A székesegyház szomszédságában egy katolikus oktatási intézmény, az 1903-ban épült Szent József Gimnázium található. Az egykori piarista gimnázium jogutódjaként 1996-ban alapította Bosák Nándor, a Debrecen-nyíregyházi Egyházmegye püspöke ezt a katolikus gimnáziumot.

Szent Anna Főplébánia (Szent Anna utca 21.)

A klasszicista ház, a római katolikus főplébánia a 19. században létesült két régebbi lakóház összekapcsolásával Litsmann József tervei alapján. Itt vezették be a keresztelő anyakönyvbe 1848 decemberében Petőfi Sándor fiát, Petőfi Zoltánt. A keresztszülők Arany János és felesége, Ecsedy Júlia voltak, akik ugyan az eseményen nem tudtak megjelenni, de a kor szokásainak megfelelően az ifjú apa bejegyeztette őket. Az eseményre Petőfi a „Fiam születése” című versének részletével emlékeztet a ház falán elhelyezett emléktábla.


Svetits Római Katolikus Gimnázium (Szent Anna utca 20-26.)

Egy nagyhírű debreceni „fűszerszámkereskedő” özvegye, Svetits Mátyásné alapítványa révén 1896-ban nyílt meg a Római Katolikus Polgári Leányiskola, majd 1898-ban a Tanítóképző Intézet az udvarban ma is álló hajdani zsinagóga telkén. A körút és a Szent Anna utca sarkán lévő hatalmas telken az új épületben és a régi épület egyik szárnyában jelenleg a Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon működik.


További látnivalók

Jézus Szíve templom (Mikes Kelemen utca 31.)
Megtestesülés templom (Borbíró tér 9.)
Szent Család templom (Holló László sétány 1.)
Szent László templom (Füredi út 6.)


Görög katolikus metropólia

Debrecen görögkatolikusai 1899-ig a hajdúdorogi anyaegyházhoz tartoztak. Ferenc József debreceni látogatása során szóvá tette: „mily nagy hiba, hogy Debrecenben görögkatolikus egyház még szervezve nincsen”.

A látogatást követően a vallás és közoktatásügyi miniszter hozzájárult egy debreceni segédlelkészi állás létesítéséhez. Ezzel vette kezdetét a görögkatolikus egyházszervezés Debrecenben. Firczák Gyula püspök a debreceni fiókegyházat önálló parókiává tette. Az első, csak bérelt helyiségben működő kápolnát 1900 decemberében szentelték fel, majd a hívek adományából 1910 nyarára elkészült az egyházközség temploma is. A görögkatolikus metropóliát Debrecen székhellyel 2017 áprilisában Ferenc pápa alapította meg.

A Hajdúdorogi Görögkatolikus Főegyházmegye 2012. szeptember 1. óta működteti Debrecenben a Szent Efrém Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolát, valamint 2016. szeptember 1-től a Dienes László Görögkatolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakgimnázium és Szakközépiskolát. A metropólia székházát 2017 áprilisában avatták fel.


Görögkatolikus templom (Attila tér 1.)

A neobizánci stílusú templom a hívek adományaiból épült 1910-ben. Különlegessége a görögkereszt alakú alaprajz és az, hogy – eltérően más görögkatolikus templomoktól – itt nincs ikonosztáz. Az intarziás, mozaikdíszítésű oltár és szószék is 1910-ben készült. Értékes seccók és színes üvegablakok ékesítik a templomot.
További információ

Görögkatolikus Metropólia és Hajdúdorogi Főegyházmegye Székháza (Petőfi tér 8.)

2017 áprilisában adták át és áldották meg a Görögkatolikus Metropólia és a Hajdúdorogi Főegyházmegye székházát Debrecenben, két évvel az után, hogy Ferenc pápa megalapította a Magyarországon élő görögkatolikusok számára a metropóliát, s a görögkatolikus érsekség székhelyének Debrecen városát jelölte ki. A Petőfi téren található székházat az egykori Debrecen Hotel és a mellette lévő Hatvani István Kollégium épületeiben alakították ki, ahol helyet kapott egy kollégium, valamint az érsekség különböző hivatalai és irodái is.
További információ


Zsidó örökség

A debreceni zsidóság története nagy múltra tekint vissza. Írásos feljegyzések szerint az első zsidó kereskedők az 1780-as években érkeztek a városba. A debreceni zsidó hitközséget 1852-ben alapították, mely több zsinagógát, zsidó iskolát, gimnáziumot, kórházat és szociális intézményt működtetett. Az első világháború végéig tartó aranykor alatt a közösség különböző vallási irányzatainak kiszolgálására három nagy zsinagóga épült, ebből kettő ma is látogatható.

A debreceni és környékbeli zsidók közül több mint hatezren estek a második világháború áldozatául. Az 1941-ben rögzített 11 500 zsidó közül 1949-re a hivatalos adatok szerint 3000 maradt Debrecenben. A hazatérő túlélők egy része kivándorolt Izraelbe vagy az Egyesült Államokba, sokan pedig rövid idő múlva Budapestre költöztek. A mai debreceni zsidó közösség számában kevesebb, mint egy tizede a háború előttinek. A hitközség tagjai azonban lelkesen és rendületlenül őrzik hagyományaikat amellett, hogy a kor szellemének megfelelve nyitottan és fejlődésre készen néznek a jövőbe. A közelmúltban számos fejlesztés történt a zsidó negyedben. A felújított Ortodox Zsinagógában a látogatók interaktív módon ismerhetik meg a helyi zsidóság történetét, a zsidó szokásokat és hagyományokat, de betekintést nyerhetnek a zsidó étkezés rejtelmeinek és ízeinek világába is. Az épület rendezvénytermében koncertekkel és művészeti előadásokkal várják az érdeklődőket. A debreceni zsidó közösség rendelkezik azokkal a zsidó hit vallási liturgiáját kiszolgáló elemekkel, melyek minden, a zsidó vallásban lévő irányzat számára lehetővé tudják tenni a hit aktív gyakorlását.

A debreceni és kelet-magyarországi zsidó örökségi helyszínek tematikus és zarándokutak keretében is bejárhatók. Az „Utazás a zsidó örökségbe Észak-Alföldön” zarándokút Debrecenre és Nagykállóra koncentrál, egy városias hitközség és egy csodarabbi köré szerveződött világhírű közösség bemutatására. A zarándokok a debreceni hitközség székházában található zarándokszálláson tudnak megszállni. A „Csoda rabbik útja” 10 települést érintő 150 km-es zarándokút Tokaj-Hegyalja zsidó emlékhelyeit, épített örökségét járja be.


A Pásti utcai orthodox zsinagóga

1893 augusztusában kezdték el építeni a zsinagógát, és alig egy hónap alatt álltak a falak – a debreceni orthodox közösség az őszi ünnepeket már itt köszöntötte. 1902-ben avatták fel hivatalosan, első főrabbija Strasszer Salamon volt. A helyi orthodox közösség néhány intézménye a status quo hitközséggel közösen működött, de hamarosan a Pásti utcai orthodox komplexum új tagokkal bővült: a Beit Hamidras a tanulás és az imádkozás színtere volt, a pincében orthodox mikve, az udvarban kóser vágoda és üzlet nyílt.
A háborúban megrongálódott épület felújítására nem, csak állagmegóvásra maradt a közösségnek ereje, de a templom 1984-ig így is működött. Utolsó orthodox rabbija Deutsch Sándor volt. 2001-ben egy részleges felújítással a homlokzat és a tetőszerkezet újult meg, a teljes restaurálás azonban csak 2012-ben kezdődhetett el.
2015. április 26-án újra teljes szépségében nyílt meg a Pásti utcai orthodox zsinagóga, ami ezentúl nemcsak mint szakrális tér, hanem turisztikai látványosságként, valamint kiállítások, konferenciák, koncertek színhelyeként is szerepet kap.
A közeli jövőben a zsinagóga ad otthont a Kelet- és Közép-Európai Zsidó Oktatási és Kulturális Központnak.


Imaház (Beit Hamidras)

Az 1910-es évek elején épült az orthodox templom udvarán. A fűthető épületben könnyebbé vált a Tóra-tanulás, hiszen nemcsak napközben, hanem már egészen az éjszakába nyúlóan lehetett maradni. Ezzel újabb lendületet kapott a hitélet a debreceni orthodox közösségben, hiszen itt azok is tanulhattak, akik egész héten dolgoztak, így csak néhány órát tudtak áldozni a vallásos ismeretekre.
Ma, a felújítás után a debreceni közösség napi rendszerességgel tartott imádkozásainak helyszíne a nagy ünnepek időszakát kivéve.


Orthodox mikve

A Pásti utcai komplexumban a téli imaház pincéjében található a régi mikve, vagyis rituális fürdő. A magas talajvízszint és a forráshiány miatt ezt az elmúlt évtizedekben egyáltalán nem lehetett használni, de a rehabilitációs program részeként ez a létesítmény is megújult és új funkciót kapott: az eredeti beosztást és a burkolatok egy részét megőrizve a felújított fürdőben kóser borozó és vele együtt kiállítóterek nyílnak.
Fontos tudni, hogy a város nem maradt rituális fürdőhely nélkül, hiszen a kétezres években átadták a modern, minden igényt kialakító új mikvét a Pásti utcában.


Holokauszt-emlékhely

2015 nyarára készült el a debreceni áldozatoknak emléket állító építmény, fiatal építészek tervei alapján. A Pásti utcai orthodox zsinagóga udvarában található betonfalon több mint hatezer név olvasható.


Kápolnási utcai zsinagóga

1909-re a debreceni zsidók száma indokolttá tette egy újabb templom építését, amely a ma is változatlan helyen működő közösségi székház melletti telken kapott helyet. A hatszáz főt befogadó épületet egy év múlva adták át, az akkori főrabbi, Krausz Vilmos avatta fel.
A zsinagógát ma főleg a nagyobb ünnepeken használja a közösség hitéleti célokra, de számos példa volt rá, hogy különböző kulturális eseményeknek is otthont adott a 2014-re teljes szépségében helyreállított épület.


Debreceni zsidó temető

1842-től változatlan helyen és szervezetben működik a debreceni hitközség temetője a Monostorpályi úton. Az utóbbi évek legnagyobb eredménye, hogy a sírok már az interneten is megtalálhatóak részletesen katalogizálva, képekkel, adatokkal kiegészítve, ezáltal mindenki számára elérhetőek kutatási és infor¬mációszerzési célokból egyaránt.

Kóser vágoda

Az 1980-as évek végéig rendeltetésszerűen használt vágoda ma mint kiállítótér és pihenőhelyiség funkcionál. Bezárásáig itt készítették elő a rituális vágás után a baromfit, amelyet az utcafronti húsboltban lehetett megvásárolni. A felújítás során megőrizték az eredeti berendezési tárgyak egy részét, és nem változott a helyiség kialakítása sem: jól megfigyelhetőek a feldolgozás különböző állomásai.
A debreceni zsinagógák és a hozzájuk tartozó létesítmények május 1-től szeptember 30-ig 8 és 17 óra között, október 1-től április 30-ig 8 és 15 óra között látogathatók. Ünnepeken és szombaton zárva.
Igény szerint csoportoknak magyar, angol és héber nyelvű idegenvezetés biztosított, ehhez érdemes előzetesen időpontot egyeztetni.


Nagykálló

Az egykori szabolcsi megyeszékhelyen századokkal korábban már éltek zsidók. Azonban a község elleni sorozatos támadások miatt nagy volt az elvándorlás, bár utóbb mindig visszatértek. A XVIII. századra már szervezett hitközség volt a településen, erről írásos bizonyítékok is tanúskodnak. 1781-ben Taub Izsákot, héber nevén Eizik Taubot választották a vármegye főrabbijává. A magyarországi haszid közösség alapítója már életében legenda volt, az egyik leghíresebb cadik – igaz ember. Tanácsért, útmutatásért és áldásért messziről érkeztek hozzá. Spanyol ősei az inkvizíció elől menekülve az észak-magyarországi Szerencsen telepedtek le. A későbbi rabbi Nikolsburgban tanult az ottani jesivában, majd hazatérve Nagykállóban vállalt házitanítói állást. A nyugodt községben a munka mellett nem volt más szórakozása, mint a Biblia és a természet, gyakran találták meg a hívek a mezőn a juhászok és a pásztorok társaságában. A világhírű zsidó népdal, a Szól a kakas is itt született, a rabbi ezt egy pásztortól tanulta, majd saját szövegével egészítette ki. Nemsokára az egész haszid közösség ezt énekelte, és elterjedt nemcsak az országban, hanem mindenhol, ahol a haszid közösség tagjai megfordultak. 1821-ben, 70 éves korában hunyt el Nagykállóban.
A csodarabbi halálának évfordulója, ádár hó 7. a világ haszidjai számára jelentős nap, ilyenkor tömegesen keresik fel a sírhelyet.
Ma Nagykállóban két temető őrzi az egykor virágzó közösség emlékét. A csodarabbi, Taub Izsák ohelje – így nevezik a sátorszerű, épített sírboltot – körül néhány romos, elsüllyedt sírkő emlékeztet a rabbi szefárd örökségére. Sírkövének feliratát a rabbi előre megírta: „Itt nyugszik rebbe Eizik, Nagykálló szent községének rabbija”. A másik, ma is működő temetőben nyugszik Menachem Brody, akinek jesivája a múlt század elején Európa-szerte híres volt.
A rabbi tisztelőin kívül a művészetek rajongói számára is tartogat érdekességet Nagykálló, hiszen a magyar Chagallként emlegetett Ámos Imre is nagykállói születésű, és számos híres alkotása készült itt. Az 1944-ben munkaszolgálatban elhunyt festő műveinek jelentős részét a haszidok életéből kiragadott pillanatok és általában a zsidó vallás mindennapjai ihlették.
A temetőket előzetes egyeztetés után lehet felkeresni.
További információ: Blajer Gábor, +36 30 224 7349.
Debreceni Zsidó Hitközség
Tel.: +36 52 415 861, +36 30 846 1703
E-mail: debrecenizsidosag@gmail.com
Web: www.dzsh.hu



„Csoda rabbik útja” zarándokút

A „Csoda rabbik útja” zarándokút érinti az egykori csodarabbik sírjait, a zarándokok megismerhetik a csoda rabbik életét, a hozzájuk kapcsolódó legendákat, az érintett települések egykori zsidó lakosságának történelmével, hagyományaival, a térségben betöltött szerepével és a lélegzet elállítóan szép Tokaj-Hegyaljával . A zarándokút a mádi Zsidó Kulturális és Információs Központból – a volt rabbi képzőből – indul és ott fejeződik be, mely – igény szerint rövidebb és hosszabb szakaszokra – idegenvezető közreműködésével megrendelhető turisztikai szolgáltatás csomagként vehető igénybe előzetes megrendelés alapján.


Debrecen megközelítése

A nemzetközi autópálya-hálózatnak, az állandó határnyitású nemzetközi repülőterének köszönhetően, a vasúti csomópont révén könnyen, kényelmesen érhető el Debrecen személygépkocsival, tömegközlekedéssel és repülővel egyaránt.


Debrecenbe autóval

Debrecen, mint Kelet-Magyarország régióközpontja, minden környező nagyvárosból könnyen elérhető autóval az M3-as autópályán és a 4, 33, 35, 47, 48, 471-es számú főközlekedési utakon. 
A környező nagyvárosokon – Miskolc és Nyíregyháza – keresztül könnyen megközelíthető Debrecenből Szlovákia és Ukrajna, valamint a közeli ártándi határátkelőhelyen keresztül Nagyvárad, Románia.
A Debrecentől 37, Tiszafüredtől 30 kilométerre fekvő Hortobágy a 33-as főúton haladva érhető el.


Debrecenbe vonattal

Debrecen Budapest-Nyugati pályaudvarról Budapest-Ferihegy megállóval óránként, a nemzetközi összeköttetésű Budapest-Keleti pályaudvarról kétóránként induló InterCity-járatokkal érhető el, vasúton két és fél óra alatt.
Mint az egyik legjobban ellátott vasúti csomópont az országban, a fő- és mellékvonalak segítségével valamennyi kisebb és nagyobb település a régióban, így Hortobágy, valamint a szomszédos országok, határmenti települések is könnyen elérhetők Debrecenből vonattal. A Hortobágy EuroCity átszállás nélküli kapcsolatot biztosít Bécs Főpályaudvarról Debrecenbe a hét minden napján.
A debreceni vasútállomás – vagy ahogy a debreceniek hívják: Nagyállomás – elől induló vagy ott megálló villamossal, autóbusszal és trolibusszal a város szinte valamennyi pontja könnyen elérhető. Az állomás épülete előtt található a DKV közlekedési vállalat jegy- és bérletpénztára, ahol a tömegközlekedéshez szükséges jegyek, bérletek a hét minden napján megvásárolhatók.
Web: elvira.mav-start.hu
Web: https://tickets.oebb.at/en/tickets
Web: www.dkv.hu


Debrecenbe autóbusszal

Helyközi járatokkal könnyen megközelíthető Debrecen és a környék települései. Az autóbuszok kulturált és gyors közlekedést biztosítanak az ide látogató vendégek számára.
Web: www.menetrendek.hu

A Debrecen Airport menetrend szerinti járataihoz igazodva közlekedik Nagyvárad-Debrecen útvonalon a repülőtéri transzferjárat. A külföldre utazó vagy onnan érkező utasok mellett a járat a debreceni és nagyváradi lakosok számára nyújt lehetőséget a két város közti kényelmes és gyors közlekedésre a szabad helyek függvényében.
Web: www.deboratransfer.eu

Debrecenbe repülővel

Debrecen központjától 7 kilométernyire délre, a 47-es főút mentén található a város repülőtere. Jelenleg hét európai országból érhető el menetrend szerinti, közvetlen légi járattal Debrecen. A Wizz Air Londonból, Eindhovenből, Milánóból, Malmöből, Párizsból, Tel-Avivból és Moszkvából működtett közvetlen járatokat Debrecenbe, míg a Lufthansa Münchenből indított menetrend szerinti járatot heti öt alkalommal a cívis városba.
Újabb hét városba indít menetrend szerinti járatot a debreceni repülőtérről a Wizz Air. A járatok közül négy 2018 decemberében, három pedig 2019 tavaszán indul majd el.

Az új úti célok a következők:

  • a németországi Dortmund (kedd, csütörtök, szombat) december 15-től
  • az angliai Sheffield (csütörtök, vasárnap) december 16-tól
  • a svájci Bázel (csütörtök, vasárnap) december 16-tól
  • a spanyolországi Barcelona (hétfő, péntek) december 17-től
  • a ciprusi Lárnaka (szerda, vasárnap) 2019. március 31-étől
  • a spanyolországi Palma de Mallorca (vasárnap) 2019. március 31-től
  • a máltai Valletta (hétfő, péntek) 2019. április 1-jétől

Web: www.debrecenairport.com
Web: www.lufthansa.com
Web: www.wizzair.com


Turisztikai információ szolgáltalás

Kezdje Debrecen felfedezését a város szimbólumánál, Református Nagytemplom mögött elhelyezkedő Karakter 1517 Kávézó és Turisztikai Információs Pontban.

Debrecen és térsége, valamint Magyarország ingyenes turisztikai információs kiadványai, programfüzetei mellett az irodában debreceni ajándéktárgyak – kulacsok, bögrék, kulcstartók, pólók kaphatóak, de az érdeklődők színház- és koncertjegyeket, fesztiválbérleteket is vásárolhatnak itt debreceni, budapesti és országos rendezvényekre. Mindezt gyorsan, egyszerűen, sorban állás nélkül.


A Turisztikai Információs Pont szolgáltatásai:

- Turistatájékoztatás
- Ingyenes kiadványok, programfüzetek
- Ajándéktárgyak
- Koncert- és belépőjegyek
- Hagyományos és alternatív városnéző programok
- Szakvezetett túrák

Karakter 1517 Kávézó és Turisztikai Információs Pont
Debrecen, Kossuth tér
Tel.: +36 70 933 99 08
Nyitva tartás
Hétfő-Szombat 09:00 - 18:00
Jegypénztár
Hétfő-Szombat 09:00 - 17:30