Éppen tíz éve, 2006-ban rendeztük meg az első Magyar Evészavar Kongresszust, amely váratlanul sok résztvevőt vonzott. Azóta kétévenként hívjuk össze a téma iránt érdeklődő kollégákat, rendezvényeink nagy érdeklődésnek örvendenek.

Az utóbbi évek epidemiológiai vizsgálatai azt mutatják, hogy növekszik az evés- és testképzavarok prevalenciája. Az evészavarok gyakori volta népegészségügyi kérdést jelent. A 15 év feletti hazai lakosság 29%-a elhízott, ezzel vezető szerepet foglalunk el Európában. Az anorexiás és bulimiás betegek száma Magyarországon a becslések szerint 40-50 ezer között lehet. 

A biopszichoszociális megközelítés szempontjából az evészavarokat paradigmatikus értékű pszichoszomatikus zavaroknak tartjuk, mert kitűnően példázzák azt, hogy a társadalmi-kulturális tényezők (pl. a karcsúságideál nyomása), a pszichológiai vonatkozások (egyéni és családdinamikai tényezők) és a biológiai eltérések milyen komplex módon jelenhetnek meg egy kórképcsoportban ötvözve.

Az eltelt tíz év sok érdekességet, újdonságot hozott: új típusú evés- és testképzavarok jelentek meg, korszerű terápiás rezsimek és ellátási formák segítik a betegek gyógyulását, egyre többet tudunk az evészavarok kóreredetéről.

Minden évben egyre több kolléga csatlakozott a Magyar Pszichiátriai Társaság Evészavar Szekciójához, illetve védte meg doktori értekezését e témakörben, nemzetközi együttműködéssel szervezett kutatási programok indultak, növekszik a publikációs kedv, a médiumok érdeklődése az evés zavarai iránt minden eddigit felülmúl.

Az evészavarok az utóbbi két évtizedben nemcsak a pszichiátriában kerültek előtérbe, hanem a társdiszciplinák és a közérdeklődés figyelmére is számot tartanak. Az egyre több beteg összefogásra, együttgondolkodásra készteti a szakembereket. 

Ebben  a népegészségügyi jelentőségű munkában sokféle szakember együttműködésére van szükség. Az elsődleges megelőzésben, vagy a betegségek felismerésében kiemelkedő szerepük van a pedagógusoknak, a gyermekgyógyászoknak, a védőnőknek, a háziorvosoknak és a belgyógyászoknak. A kezelésben komplex terápiára kell berendezkednünk, amelyben a pszichoszomatikus betegségek ellátásában fontos szerepet betöltő pszichiáterek és pszichológusok mellett a gyermekgyógyászok, belgyógyászok, és a diéta-szakemberek együttműködése kívánatos. 
A Magyar Evészavar Kongresszus célja az, hogy segítse a kollégákat az evés és a testkép zavaraival kapcsolatos legújabb ismeretek megszerzésében, illetve erősítse a szakmák közti párbeszédet és együttgondolkodást.

Jubileumi konferenciánkon a gyümölcsöző együttgondolkodás reményében szeretettel várjuk a legkülönbözőbb szakterületek képviselőit.

Pászthy Bea egyetemi docens Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinika	Túry Ferenc egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet